Este próbáltam felhívni az egyik barátnõmet(nem szeretem ezt a suót, olyan barbie-ovizsúr ízû...). Kis félreértések folytán nem tudom a telefonszámának utolsó számjegyét. Gondoltam tippelek egyet, sõt, még eleinte olyasmi is tervbe volt véve, hogy végigmegyek azon a tíz számon(mijjazznekemmm?!). Sajnos már az elsõ kísérletem totális csõdbe fulladt, hadd modellezzem a beszélgetést. Íme a kettesre végzõdõ szám:
öreg néni hang:Hallóóó?!
én:Elnézést, azt hiszem téves lesz.
néni: Tesséék??
én(hangosabban): Elnézést, azt hiszem téves számot hívtam.
néni: Jolánkám, mondjad hangosabban, nem hallom!
én:(sóhaj, naggyon hangosan):Elnézéééést, téves számot hívtaaam! Viszonthallásra!
néni: krák krák köhh köhh
én:(a szünetet kihasználva)Elnézést, viszonthallásra!
búúú, tárcsahang, én tettem le, jó szarul érzem magam, hogy idõs néniket zaklatok.

Igazásból csak gondoltam leírom, hogy mindenki érezze, hogy néha véletlenül is lehet telefonbetyárkodni.
Még1, az Apa kocsit hajtot a tudósok nevû zenekar követte el, köszönöm az okosítást! Vannak még nekik ilyenek, hogy a A halál kamionja, meg Karcsi, ha eszik...dehát az Apásat nem lehet felülmúlni. Ez borzasztóóó óó ó, ez borzasztóó;)

Ezennel jelentem, újra itt vagyok. Legalábbis többé-kevésbé...legyen inkább kevésbé.Hulla fáradt vagyok, egész eddig a Neptun egységes tanulmányi rendszerrel edzettem a türelmem. Már az oviban is utáltam azokat a kis tetû golyós ügyességi játékokat(lehet szimplán csak azért, mert béna voltam)...na de azok ehhez a Neptunhoz képest semmik az idegõrlésben. Mindegy.
Más logikus gondolkodású emberek nyár elején szoktak fogyózni, mert fürdõruha, tömött strandok, szemle, csak hogy a bûvszavakat említsem. Én ellenben ettem egész nyáron, úgyhogy most fogyókúrázom...Túródiéta. 7-10 kiló két hét alatt(már gondolom anank, aki rendesen betartja. Kezdem érteni, milyen egy szemét megjegyzés is lehet az, hogy egy nagy túrót. UTÁLOM A TÚRÓT!!! Legszívesebben nemzetközi túróellenes szervezeteket hoznék létre, és mondjuk kis terrorakciókat szerveznénk a túrógyárosok ellen....pedig régen milyen jóban voltunk a túrótortával, ahh.
Ma voltam új személyit kérni. Egy jótanács mindenkinek, aki ezt véletlenül olvasná. Nem elfelejtették mondani, hogy képet vigyél, ott csinálják!! Így lettem én, ez az egykor oly rendes ártatlan gyermek alkoholista, visszaesõ kleptomán és minimum tömeggyilkos...legalábbis ami a képemet illeti.
Mára meguntam az írást, és asszem különben is mindjárt lefejelem a billentyûzetet.
(hehhe, még mindig egész gyorsan megy a gépelés-sikerélmény)
(Mondja meg valaki h kik követték el az Apu kocsit hajt c. dalt,valaki assszonta h Belga, de nem biztos)

Ez a szegény blog már elég kísértet járta hely lehet, úgyhogy úgy döntöttem, gyorsan leporolom itt a pókhálókat. külön érdekesség volt, hogy a weblapon be kellett írnom a jelszavam, meg ilyesmi, pedig eddig mindig megismert.(jó ég, becsszó nem lettem(?!) ennyire unalmas, csak mint aktuális élményt leírtam, nna).
Életem változatosságát jellemzi , hogy az elmúlt hetek számomra bárminemû érdekességgel bíró eseményei(a beadásokat és a zh-kat leszámítva) a következõk voltak:
-matek órán rendkívül szórakoztatónak tartottam a "binormális" kifejezést. ...ez már a vég...
-itt írtam szép hosszú családi vicces történetet, de aztán csuklóból kitöröltem, mert ilyeneket nem csinálunk:)
Ehh, ííí, kibírom>:).
-mindjááárt megyek hs7 koncertre memeee, bibíí
-ezt az egészet holnap kitörlöm, és addig úgyse látja senki

ööö, vvv, izé... ha Taz lennék, akkor ez most valami mély és komoly jelentéssel bírna. De nem, szembe kell néznem a tagadhatatlan ténnyel, hogy nem vagyok Taz, csak nem bírok beszélni, vagy írni, vagy akármi. A mai napot különben is hivatalos önsajnáló napnak nyílvánítottam, mindenkitõl bocs, akit nem értesítettem. A könyvben, amit most olvasok, az egyik nõ önsajnálata a képzeletében egy koszosfehér Fido nevû kutya, aki követi szegényt mindenfele, és nyûszít, ha a nõ rákezd az önsajnálatra. Szerintem jó ötlet, bár én már biztos a zártosztályon lennék ha rákapnék valami ilyesmire.
Errõl jut eszembe, Gellért hegyi makettezõs élményeimrõl egy napon talán majd A Gellért hegyi szatír címmel kiadok egy könyvet. Felmerül a kérdés , hogy ugyan ki a gellért hegyi szatír...hát ééééhén:) Mert körülbelül úgy néztek rám, miután egy félreesõ helyen matattam(ez a földre vonatkozik...nem bántom senki mocskos fantáziáját, de...) , és néha félhalkan felanyáztam, vagy közöltem hogy "utállak". Azok kedvéért, akik arrajártak, közlöm, hogy becsszó csak a makettemmel vacakoltam(kilátó beépítve a környezetben, 1:20 léptékben) és nem az a kedvenc hobbim, hogy felmászkálok a Gellért hegyre és nagyon furának tettetem magam. Hm, különben az egyik évfolyamtársam mesélte, hogy tényleg találkozott egy igazi mutogatós bácsival fent a hegyen.
Hétvégén voltam Pszinapszison, és láttama Három szín:Piros c. filmet. Eleinte húztama számat és felkészültem az elalvásra(ó, a vandál, a trampli), de jó film volt. Mi több, tetszett nagyon, sokról nem szólt, de érdekes volt.
Ma meg újra láttam a Moszkva teret. Azisssjóvolt. Elég sláger film, de legalább nem véletlenül:).De sztem csak az nézze meg , aki már leérettségizett(heh, szólt a nnnagy veterán) , mert úgy poén igazán,nem kell korábban lelõni, és legalább tudja mit néz meg azon a nyáron.
Na, ma is sokat és hülyéket írtam, de hadd tartsam meg azt a szép szokásomat, hogy legalább beismerem mindezt ittt a végén(mint az általános iskolában micimackós papírra írt levelek végén: "lassan zárom soraimat, írj hamar. melinda ui. bocs, ha rondán írtam). Ja, azt még el kell mondanom, hogy sztem a világ legbénább reklámja a hódos colgate reklám ("mi ez a vakító fény?" miközben a segítõ munkatárs tükörrel fényt irányít a színésznõ szemére) , akinek van ellenjavallata (hhhhehh, kétlem:) , az szóljon.
bleed szerint a Pop, csajok, satöbbi azért nem Bridget Jones...oké, elismerem, tényleg jobb, de ettõl függetlenül Bridget is nagyon szórakoztató és úgy jó, ahogy van,a Pop, csajok, satöbbiben csak több a használható gondolat. De azt továbbra is úgy gondolom, hogy eléggé hasonló ez a fõhõs-közli-hogy-miújság érzület.A hímsoviniszták ne örüljenek, hadd ne kelljen kifejtenem hogy miért ne.
Ennyit a rövid kis utógondolatról.Meg arról, hogy azt képzelem, a véleményemnek van értelme, vagy haszna, vagy akármi (nevetnem kell magamon, jaj de szánalmas vagyok, fujjhagyjamabba az önsajnálatot...lehet , hogy nekem is kéne egy jelzõkutya)

fff, ööööö, vvvv

Minek kell nekem romantikus filmeket nézni?! Fene vigye fene vigye, mindig rámtör a totál letörtség utána. Most láttam az Anyegint meg valami Jóban rosszban címût. Itt megjegyezném, hogy néha olyan magyar címeket adnak, hogy szinte szégyenlem elárulni, hogy mit láttam! Pl itt van ez a Pereskedõ szerelmesek címû . Valljuk be, hogy nem kell ahhoz nagy sznobnak lenni, hogy megeresszünk egy-két szolid fintort e hallatán. Az eredeti cím: What rats won't do. Ok, nem egy mûalkotás, de a címe jobb. Vagy egy másik: Ha szeretsz, meghalsz....mintha mondjuk a Könnyezõ harcos folytatása lenne, vagy egy újabb van damme (nahogyírjákténylegnemtom) film. Pedig az eredeti címe Serial lover, ami még okés is. Különben nem rossz film, bár csak az elejét meg a végét láttam, de az tetszett:). Errõl jut eszembe, mindjárt indítom a kazettát felvenni a Vérfagyasztót(vajon mi lehet az eredeti címe?).
Akkor már olvasnivalót is ajánlok. (miért nem kezdõdik a vérfagyasztó, már rég kellett volna...nyüsz hiszti) Szóóóval Pop, csajok, satöbbi. Valahogy beugrik, hogy ez a Bridget Jones féle regények férfi változata, de ez csak a személyes korlátoltságom:). mindenesetre eddig tetszik, ha másért nem, igen jól elröhögök rajta. A film is jó. Azt kellene írni, hogy SZERINTEM a film is jó, de ha így visszagondolok, ezt pl. a magyar tanárom kihúzta volna, hogy úgyis lehet azt tudni meg ilyenek.
Megjelent a Vámpírkrónikák hatodik része. Igaz, hogy a harmadik kötet után, dehát puszi a leleményes kiadóknak. Az elsõ két oldalon lelövik az elõzõ két könyv poénjait(amit ugye még nem olvashattunk, magyarul semmiképp), úgyhogy ki ne nyissátok! Hehe,megjegyzem még egy olyan könyv, aminek elég égõ a címét említeni. Hát még a borítója...kíváncsi vagyok, milyen lelkületû emberek rajzolnak ilyet. Pandora , mint egzotikus bártáncosnõ nagyon relytélyesen néz a sötétben. De még mindig jobb, mint az ilyen kalandjáték könyvek illusztrációi, mert az egy külön pszichológiai tanulmány.
Ma megint jóindulatú voltam. Remek. Az önutálat nem jó...nem fogom elolvasni, amit írtam.

Jéé, hát én még élek!
Ma szar napom volt. Miután pár óráig sajtolták az agyam az egyetemen, már tudtam, hogy ez a nap nem a fütyörészõ kismadaraké. Rajzon választani kellett két színkártyát. Nem születtem egy élelmes darabnak, nekem maradt a bugyirózsaszín és a narancssárga(az utóbbi még okés, nnna). Most ezeket a színeket kell kevergetnem órákon át...a végére lelki fejlõdésemben elérkezem oda, hogy veszek egy balerina barbiet (vááááúúú).
Meg fotózkodni is voltam. Igazolványképet...Olyan fejem van rajta, mint egy jóhiszemû kis jóllakott pokémonnak.Most mindenki képzelje ezt el a saját felelõsségére....háttt, felkavaró. Rémisztõ...legalább továbbra is sírhatok, hogy rólam nem létezik jó fotó. Jobb a gép másik oldalán állni.
Tisztelettel értesítek továbbá mindenkit, hogy NINCSEN fehér mercim. Ezügyben többen is kerestek, ami mókás helyzeteket szült, de hát csak egy elnyomott hirdetésrõl van szó. Az elsõ kedves telefonáló lazán annyival indított, h "kezitcsókolom, meg van még a fehér Mercedes?" pont akkor , amikor én olyan nyugodtan üldögéltem a parkban. Ha genya lennék, a második hívó után, csak közöltem volna, hogy "nincs",vagy hogy "nincs, sajnos csak a lila trabant maradt" de arany kicsi szívemmel mindig elmagyaráztam, h téves a dolog. azt nem értem, hogy ilyenkor miért érzik kötelességüknek, hogy még beszéljenek kicsit.
Ehh, hát ilyen mókás az én kis életem, de jó, de szép, szinte szebb , mint a német családi sorozatokban (ki felejhetné el a Hegyi doktor címût például-mindenki pirospozsgás és a háttérben sok zöld fû meg magas hegy látható)
Ja, hogy legyen valami értelme is annak, hogy itt írtam sok baromságot: Green lizard: Turn around ill Autumn még mindig jó számok, mostanság újra hallgatgatom, mert nincs idõm meg elég lelki erõm vmi jó újat beszerezni:)

Hû, ezt a Feeder nevû formációt utáltam rendesen. Tudjátok, szõkített angol munkásosztálybeli féle énekes, semmilyen stb. Persze szokás szerint véleményváltoztatásra kényszerülök. Most hallgatom a Piece by piece címû számot, nincs kedvem (meg pofám) áradozni, deee tetszik. Olyan kis lightos nyugtató dolog.Hallgassuk meg mégegyszer!
tjp kérdezte, hogy meddig tart még a blog kéthetem. Nos, nincs más hátra, mint hogy bejelentsem, hogy vasárnapig. Kezdõdik a szorgalmi idõszak, meg nem vagyok az a hosszan lelkes típus, vagy mindenki képzeljen ide valami jó magyarázatot. De majd írok néha, me' má' mé' ne.
Kevésbé értesültekkel tudatom, hogy nem én vagyok a cyber Tereskova :). Blogringen utána lehet nézni, hogy neeem iiis:). Van valami blog etikett?:} Nem tudom, mennyire illõ vagy akármilyen dolog itt megadni a címét, úgyhogy inkább mindenki anyázzon és nézzen utána.
Tegnap láttam a Libidó címû filmet. Lehet, hogy ezért is foglalkozom az etikettel.Rövid kis ismertetõ: jó, nézzétek meg!
Nem tudom eldönteni, hogy szeretem-e a kis mûvészmozikat. Mindenki ismeri; ahol még akkor is lelkiismeretfurdalásod van, ha a kelleténél hangosabban tüsszentesz. Vagytok kb 20-an ebbõl 80% húsz és negyven év közt, a bölcsészek arányáról vannak sejtéseim:). A film elõtt és után fél hangos beszélgetések, a többi érdeklõdõ aktív kémlelése, kísérlet értelmes arckifejezés produkálására. Vagy csak én megyek mindig ilyen helyre??:)
De akkor mostmár kritizálom kicsit a multiplexeket is, mert úgy fair>;). Mégse, nincs kedvem. Menõ és jólértesült dolog kritizálni valamit. Fõleg olyasmit, ami a nagytöbbségnek tetszik. Ilyenkor az emberek nagy százaléka ráébred, hogy "jéé, tényleg" , a többiek meg legszívesebben szimplán csak felrúgnának.
Látom mára is megvan a kellõ karaktermennyiség (na kinek telt be elsõként az irodalom fogalmazás füzete még anno?...), úgyhogy megyek és kísérletet teszek aluvásrrra.

Velence szép hely. Erõs irigységet érzek, ha az ottlakókra gondolok...:). Nem gondoltam, hogy ennyire fog tetszeni, deee ennyire tetszett. Az olaszokra (tudom, hogy nem szép dolog) tudat alatt vagy felett mindig ilyen zselés hajú dzsigolókként meg sötét hajú rejtelmes tekintetû mediterrán szépségekként gondoltam. Kedves tõlem nem, kicsit sem korlátoltak a nézeteim a világról. Mindegy, most megkaptam. Igazán barátságos nép, és nem mondom, hogy nem volt egy-két erõsen dzsigoló kinézetû fazon, de azok vagy magyar turisták voltak(ehhe ehhe>;), vagy hát
istenem, tényleg volt egy pár. Hazajöttünk után elõször kisebb depresszió fogott el ("meglepetés") majd szinte tinilányos lelkesedés az olasz dolgok iránt. Ezt nem úgy kell érteni, hogy berohantam a legközelebbi cipõ boltba és vettem öt valódi olasz bõrcsizmát (ezt különben sosem értettem, miért kell attól hasra esni, ha egy a legszimplább cipõk közül történetesen Olaszországból van, vagy azt mondják, h onnan van).
Szóval úgy döntöttem , hogy olaszul fogok tanulni. Úgyis szinte hiányzik a nyelvtanulás a sok reáltárgy közt, ez meg szép nyelv éljen, éljen. Valószínûleg fél év után ráunok, de akkor is lehet egy próbát tenni. Azt hiszem azért vonzódom az egész ottani légkörhöz, mert annyira barátságos meg közvetlen meg jókedvû ésatöbbi. Hát nem éppen a reggeli hetes busz hangulata jutott az eszembe arrafelé...Meg én se vagyok az a kicsattanó mediterrán jelenség. Nem tudom, hogy olyan akarok lenni(neeem , isten ments>:) , vagy az ellentétek vonzásáról van szó(jelöljük meg ezt).

Láttam tegnap éjjel az Amerikai pszichot. Vagy nagyon fáradt voltam és emiatt, vagy tényleg elég kikészítõ a darab. Mégcsak nem is hatásvadász, ezért le a kalappal, nem azzal akarnak megrázni, hogy mindenfelé folyik a vér, bár kétségtelen, hogy jópár liter mûvért is elhasználhattak! A szokásos yuppie, modern karrierista sikerorientált téma, de az biztos hogy érdekes megközelítésben. Majd ha nagyon stabil lelkiállapotban leszek, elolvasom a könyvet. Olvasta valaki? Eszembe jutott a szokásos kérdés. Szerintetek könyv-film, vagy film-könyv a jobb sorrend, ha egy megfilmesített darabról van szó? Én a könyv-filmre szavazok, ettõl függetlenül nagyon sokszor a film miatt olvasok el egy könyvet.

Nem értem, hogy bírok ennyit összeírni két dologról.

ideges vagyok. elszállt minden amit eddig írtam. mély levegõ, köszönöm jól vagyok, odébbtolhatják a hordágyat.

Az elmúlt napokban minden szabad (és nem szabad) percemet a vámpírkrónikák harmadik részének olvasása töltötte ki. Az a címe , hogy A kárhozottak királynõje (tudom, tudom...:) de tegyük félre az elõítéleteket). És senkit ne riasszon vissza a magyar kiadások igényes borítója sem! Remélem azért nem vettem át a könyv stílusát (veletek volt már olyan, hogy azon kaptátok magatokat, h a könyv elbeszélõi stílusában kommentáljátok az eseményeket?!-ez egy vámpírhistóriánál külön bizarr:) Szóval nincs gond, csak a stílus szerintem pengeélen táncol: lenyûgözõ, vagy hatásvadász közhelyek. Az utolsó fejezeteknél az utóbbira szavazok (ronda dolog), de ez a fantáziavilág akkor is kihagyhatatlan. És én most végeztem az olvasásával, kész, vége...ez elszomorít. Az utolsó pár órám szerves része volt, és most annyi. Lehet sajnálni. (közeli az arcomról, drámai zene, jaj de megható)

A következõ pár napban vár rám a napfényes(?) Velence. Lehet irigyelni. Nem tudom, hogy fogom a jelenlegi rosszkedvemmel egyeztetni, hogy nekem ott és akkor majd elvileg nagyon lenyûgözöttnek és átszellemültnek kell lennem. Mooondjuk..miért kellene? Elõre látom, sok ház, sok víz, sok turista, sok ember, sok fényképezõgép, rohanás rohanás rohanás. Hogy miért nem szorult belém egy kicsivel több pozitív életszemlélet? Szerintetek is ez a korszellem? Mármint az állandó ironizálás és gúnyolódás? És az elvont, az absztrakt szinte már kötelezõ. Fujj, nem fogok itt nagyokat mondani, mintha értenék hozzá, vagy lenne valami halvány kis rálátásom is a dolgokra.

Köszönet a bátorításért, meg ilyenek. Rendes tõletek. Belegondolva elég fura, hogy a blog olvasók nagytöbbsége hímnemû. Úgy érzem nem fogok ezek után valami Bridget Jones jellegû (értsd nõi dolgokról egymás között) izét levágni itt. Bridget Jonesnak különben is könnyebb dolga volt, mert a;nem létezett (bár sztem igen erõsen befolyásolták az írónõt a saját tapasztalatai>;) b; másoknak mindig könnyebb, mert azok nem mi vagyunk(de okosat mondtam). Mindegy, az biztos hogy nem itt fogom kitárgyalni, hogy a Pisti ma rámnézett-e és hogy miért aaanyiraa édes ;). Ha esetleg vki két x kromoszómás is erretévedne, írjon egy mailt, mert akkor nekem jó lesz.

Fájlalva közlöm mindenkivel, hogy csak áprilistól mûködik a libegõ. Voltunk ugye kirándulni, de meg kellett elégednünk a fogaskerekûvel. Azért gyereknap volt:). Állítólag még pár napig ilyen enyhe idõ lesz. Elég genya dolog a természettõl ilyen tavaszias illúziókba ringatni minket. Az emberen eluralkodik a szokásos újjáéledésféle, aztán majd szépen leesik megint a hó.
Mindegy, ezen a héten lehet még kirándulni. Az egyetlen amivel vigyázni kell, hogy a saras utakon az ember szinte buffalo talpakat növeszt a rátapadó földbõl,ha nem vigyáz.A leleményes természet így biztosítja a jó kis súlyzózós combizom edzést az arra érdemeseknek.

Elkezdtem olvasni egy Anna Gavalda nevû francia írónõ novelláit. Szeretném ha valahol valaki várna rám címmel jelent meg, és mielõtt valaki következtetéseket vonna le, becsszó nem a cím miatt vettem meg;). Elég jó, irónikus, humoros, bár szerintem néha kicsit szájbarágós.Néha irányítani akarja, hogy akkor most érzékenyülj el, ez egy szomorú rész stb. De azért ajánlom.

Na emberek...azt hiszem most sürgõsen fogok valaki nõnemût és hosszú kínzások között ráveszem , hogy csináljon valami ilyesmit és akkor õ lesz a...a KÖVETKEZÕ NÕI BLOGGER(tadamm) . Jól hangzik, nem? Nehezen viselem ezt az elsõ szerepet, mi több , idegesít(ezek a hisztis nõk, szólj hozzá). Mindegy, e-mail elérhetõségem galuska@estmail.hu vagy galuska@antisocial.com(de ezt úgysem olvasom, csak felvágtam vele, mert jól hangzik), itt lehet hasznosakat mondani, vagy ilyesmi.

-Ma sem világosodtam meg, vagy ilyesmi.
-Láttam , hogy megjelent valami e-levélregény. Végülis várható volt.
-Tegnap este kapcsolgatás közben véletlenül ráaakadtam a Gormenghast címû filmre, amit már rég meg akartam nézni, de azt gondoltam hogy itthon úgyse fogják adni. És tessék, persze nem verték nagy dobra, háromnegyed tizenkettõkor kezdõdött. Nem tudtam nagyon eldönteni, hogy mese-e, vagy valami szatíra akar lenni.Mindenesetre elég unalmas volt, de csak úgy nézni is érdekes a fura szereplõit. A folytatása jövõ szombat éjjel lesz.
-Írnom kéne valamit a karrierrõl.
-Unom, hogy egyesek mindenrõl úgy tudnak beszélni, mintha ezer éve ismernék...sokszor kiderül, hogy gõzük sincs semmirõl, de azért az elõadásukból meg vagy gyõzõdve róla, hogy mondjuk valamelyik híres író legalább a személyes jóbarátjuk volt.
-Holnap megyek kirándulni. Elképesztõ, de én is meghallottam a természet hivogatását!
- Most így belegondoltam, hogy ugyan ki a jó fenét érdekli az, hogy én holnap megyek kirándulni:).

Tegnap nem volt kedvem írni. És ma is csak nyavajogni fogok elõreláthatólag.Mellesleg jó estét mindenkinek! Rámtört valami "nincs több vizsgám, mi az hogy csak lógatom a lábam és szórakozom?!" szerû teljesen abnormális és eszement dolog. Ez társul a szokásos antiszociális magatartásformákkal és a "nem vagyok társadalom kompatibilis" életérzéssel. Valószínûleg ebben nagyon besegített, hogy ma voltam a Mammutban...kész. Kikészít az ottani légkör, lehet hogy nem vagyok elég erõs :). Mindegy, az a nagy pozitív, hogy kötök. igazán élvezem, mondjuk nem egy nagy kihívás egy sál elkészítése, legfeljebb kitartás szempontjából.
Anyáméktól kaptam egy lépcsõzõgépet, ilyen sincs minden nap. Kondicica még nem leszek, (jaj, ez jó KOndiciCA) de a gyógytornás nõ most biztos büszke lenne rájuk vagy valami:).
A Zsófi mondott egy poén szót a modellekre:ruhaakasztók.
Az egyetlen, ami ilyen sorok leírása után megnyugtat, hogy valószínûleg úgyse nagyon olvassa ezt senki, vagy már feladta az elsõ pár sor után, hahha.
Ma nem vagyok nagy hangulatban és csak kötelességbõl, vagy ilyen nem adom fel dolog miatt írtam ide valamit, lehet utálni.

Naszóóval. Megjegyzem kezdõ vagyok, azért próbálkozom ilyen egyszerû keretek közt.Meg különben is, innentõl kezdve úgyis mindent erre fogok majd. Ne várjátok tõlem a világ megváltását, vagy nagy igazságok közlését, és a heti horoszkópotokat sem fogom idealakítani (hm, vagy akár...:)...Ma volt az utolsó vizsgám(ováció), úgyhogy még az elkövetkezõ sacc két pihi hétben el kell valahogy szórakoztatnom magam,és ím, így dönték. Most inkább nem fejtem ki, hogy mennyire szeretem a vizsgáztatót, elég annyi, hogy szerintem õ mennyire szereti a kedves kis miniszoknyás lányokat. Nagy puszit küld a világ összes rondább lánya , tanár úr!
Jut eszembe, vettem ma fogyókúrás teát(nem röhögni, nem lenézni). Azt hiszem alátámasztja az örök igazságot, miszerint, ami nem hízlal, az úgyis szar...hát még ami fogyaszt!! fff, képzelhetitek.
Ma találtam a polcunkon egy A TÁRS-Feleségek könyve c. valamit, remélem kaptuk valahonnan, különben mindegy, úgyis azt mondanám:). Beleolvastam, hogy ugyan mégis, milyen lehet. Kis idézet:"értelmes diákok lévén gyorsan fölfedeztük, hogy kölcsönzött
sátrunkon egy óriási lyuk tátong..." Az a szomorú, hogy a szövegkörnyezetbõl ítélve, ezt nem is irónikusnak szánta. Milyen jó, hogy értelmes diákok lévén, ennyi egészséges önbizalom szorult beléjük. Most képeljük el, szegény botor kis barátaik talán napokig áznak és néznek maguk elé, hogy ugyan miért csurog a fejükre a víz. Másik kedves kis szemelvény: "Drágám, úgy sejtem, épp az ilyen élmények azok, amelyek összekötnek a házasságban" Kis könyv, szigorúan Bianca regényeken edzett feleségeknek. Még jó, h ami nálunk van, nem éppen egy ronggyá olvasott darab, különben biztos elcsodálkoznék...
Na jó, elég volt ennyi mára, lõjük fel. Ha nem veszi az ékezeteket , nagyon nagggyon ingerült leszek...